Jimin "Nos, gyerekek, akkor a jövőhét szerdára írjatok nekem egy 15 oldalas esszét!"

- Nos, gyerekek, akkor a jövőhét szerdára írjatok nekem egy 15 oldalas esszét! Haladék nincs, jövőhét szerda. Most mehettek. - engedett ki végre minket a tanár. Nem gondoltam volna, hogy főiskolán csak 15 oldalt kell írni.
- Ah..végre vége van. Akkor én megyek. Így is egyedül leszek otthon. Jiminie késni fog.
- Honnan tudod?
- Mondta. Meg tudom is, hisz mostanában nagyon sok dolguk van az Ent-nél, szóval...
- És mikor szokott hazaérni?
- Mikor már alszom. De mikor reggel elindulok ide, akkor ő még alszik. De nem baj. Tudom milyen sokat dolgozik, had aludjon, tudom milyen fáradt lehet.
                                                                          ***

Hazaérve neki álltam a ház feladat elkészítésének és a tanulásnak. Mikor végre úgy éreztem, hogy tudok mindent, leültem Oppa gépe elé, és megnéztem az üzeneteimet, értesítéseimet. Majd az új zenéket hallgattam meg Youtube-on, végül unalom űzésnek játszottam.

Ránéztem az órára, 6 perce múlt 6 óra. Kimentem fürdeni, hajat mosni. Ahogy készen lettem, kiléptem a tusoló alól, és kinyitottam a fürdőszoba ajtaját, Jimin-t pillantottam meg, szomorú arcot vágott.
- Jimin...Baj van? Mi történt? - simítom meg Oppam arcát.
- Semmi, csak hiányoztál, nagyon...- tolt vissza be, majd neki nyomott a falnak és tapadt ajkaimra. - El sem hiszed, mennyit szenvedek...- mondta két csók között. - ...nélküled...
Nem tudtam mit mondani...régen hallottam már ilyet a szájából. A szívem kihagyott egy ütemet, ahogy szavai oda is eljutottak.
Oldalamat simogatta, én kezeimet nyaka köré fontam, hogy közelebb húzzam magamhoz.
- Mikor voltunk mi, így együtt utoljára...? - leheltem ajkaiba.
- Hiányoztál....nagyon...- engedte le a törülközőmet a földre. Utána néztem, ahogy a fehér anyag a földre ér. Majd felnéztem a fiúra, aki immár meztelen oldalamon húzza végig ujjhegyeit. - Hm...- mosolyodott el. Levette pulcsiját, majd újra ajkaimat vette bírtokba. Szenvedélyesen szívta párnáim. Közben lassan kezdtem kigombolni ingjét, ő addig áttért nyakam kínzására. Levettem róla ingjét, majd eldobtam valahol a fürdőszobába. Végig simítottam a látványon, amit meztelen felső teste nyújtott. Majd újra csak csókolt. Nadrágja övéhez kaptam, amit, azonnal kicsatoltam, majd nadrágja következett. Lerángattan róla, amit a végén már ő rugdosott le magáról. Falhoznyomott. Lábaimat derekaköré fonva felemelt, és folytatta tovább ajkaim falását. Óvatosan elemelt a faltól, majd elindult velem a tusolóba. Megnyitotta forró vizet. Vízcseppes haja, arca és teste, csak még vonzóbbá tette őt a szememben. Gyönyörű szemeibe mélyen néztem, amik mosolyogva néztek vissza rám. Majd mosolya lefagyott arcáról és neki dőlt a falnak.

- Mi a baj? Mond el.
- Nem, tényleg semmiség, csak nagyon fáradt vagyok mostanában. Rosszul is esik, hogy alig látlak és nem tudlak olyan sokszor a karjamiba tartani. - ennek hallatára, átbújtam keze alatt és megöleltem. Kiegyenesedett és még szorosabban magához húzott. - Mikor voltunk utoljára, így kettesben? Minden nap, arra érni haza, hogy te már az ágyban fekszel...
- Hát, igen...nem egy kényelmes, nem a karjaidban elaludni. Hátamnál érezni, hogy ott vagy...De még is tudom, hogy sok a munkád, de abban a hitben alszom el, hogy hazaérsz. Nem egyszer ébredtem fel a szuszogásodra.
- Sajnálom...
- Nem kell! Tudom, hogy nagyon sok a dolgod. Tudtam is mikor megkértél, hogy éljek veled, hogy nem sokat fogunk találkozni, még is belementem. Az ilyen pillanatok miatt mint most...- bújtam még jobban mellkasába.
- Szeretlek... - tolta fel államnál fogva fejem, ő lehajolt, majd egy finom, puha csókot lehelt ajkaimra.
Fel sem öltöztünk, úgy feküdtünk le az ágyba. Nagy kezei szorosan magához húztak.
- Nem jobb így? - puszilta meg vállam. Lefeküdt mögém. Mellkasa hátamhoz nyomódott, akárhányszor levegőt vett. Hasamon, combomon, majd fenekemen is végig simított és visszarakta hasamra. - Hm...Nem tudok aludni. Nincs kedved egy rövid menethez? - könyökölt fel.
- ChimChim! Holnap dolgozom.
- Tudom, de csak délután. Hoppá, igen tudom!
- Már megint a főnököm? - ültem fel.
- Igen. Csak egy autógrammot kell adni a kislányának és már dalol is, mint a madár, hogy mikor dolgozol. Kééérlek! Boldoggá tennél. Különben is! Meg sem tudom mondani, mikor szeretkeztünk utoljára!

- De csak azért, mert te mindig dolgoztál.
- Hát valakinek azt is kell.
- Hah! Kösz! - feküdtem vissza.
- Kicsim...bocsánat...nah...- simított végig oldalamról hasamra.
- Ne csináld ezt! Tudod, hogy mikor ezt csinálod, akkor kiráz a hideg. Hagy abba!
- Hm..és ha nem? - fordított maga felé, és simogatni kezdte a hasfalamat. Felhúzta lábaimat, majd combjaimal volt elfoglalva.
- Ji...min...- félve mondtam ki nevét.
- Sh...- tapadt ajkaimara. - Itt vagyok...nem lesz semmi baj...- nyakamat halmozza el milliónyi apró csókkal. Majd halad lejjebb. Kulcs csontomra finoman ráharap, amitől szintén végig fut rajtam a hideg. Kezei felcsúsznak combjaimról, melleimre és óvatosan maszírozni kezdik. - Mikor maszíroztam meg utoljára a melleidet? - húzta lejjebb a takarót, hogy szemei elé tárulhasson. Ajkaival rátapad az egyikre, míg a másikat kezével maszírozza. Finom csókokat hint mellem körvonalára. Bimbómat picit megszívja, amitől még keményebb lett. Ekkor nyögtem fel egy halkat. - Tetszik? - mosolyodott el.
- Hm...- haraptam ajkamba.
Gyönyör hulláma többször is elért. Ajkai gyengéden érintgették melleim kis pontjait.
Ujjai lejjebb vándoroltak. Nőiességemet simogatni kezdte. Felnéztem rá, ő pedig mosolyogva rám.
- Ilyenkor mindig igazi férfinek érzem magam, mikor hallom a nyögéseidet.
- Awh...hm...- sóhajtoztam. Egyik ujja belém csúszott, amit óvatosan ki-be kezdett húzogatni. Szakadozva nyögtem fel, mikor cirógatni kezdte csiklómat. Még egy ujját belém rakta, amitől újra hangosan felnyögtem.
Pár perc múlva, könnyebben tudta ki-be húzgálni.
- Jó érzés, igaz? - puszilt nyakamba.
Nem jött ki rendes mondat a számon, csak a szokásos nyögések és sóhajok.
Mikor már eléggé nedvesnek érzem magam és ő is, akkor kihúzza ujjait belőlem, majd letelepszik lábaim közé.
                                                                       ***
Másnap reggel iszonyatos fájásokkal ébredtem. Kimentem vettem egy habos fürdőzést, majd, ahogy kiszáltam és szárítgatni kezdtem magam, két nagy kéz átkarolja derekam, és szorosan magához húz.
- Áuh...! Óvaosabban egy kicsit...- mondtam, nyöszörögve.
- Miért mi történt? Fáj valamid?
- A csípőm. Már így keltem. Ah...- nyomtam meg, mire ismét egy késhez hasonló fájdalom nyilalt belém.

- Mi az picim...- puszilta meg nyalkam. - ...talán sok volt a tegnap este? - kuncogott.

- Nem vicces! Nagyon fáj...
- Nekem is, hogy a feneked nekem van nyomódva és nem tehetsz most eleget nekem.
- Jimin! Azt a perverz mindenedet!
- Hehe, de ismersz. - fordított maga felé, nyomott egy puszit ajkaimra.
- Gonosz vagy! - nevettem.
- Tudom. De te így szeretsz. Mert, ugye szeretsz?
- Áh...nem...nem...dehogy is, azt sem tudom ki vagy...- nevettem. - Persze, hogy szeretlek...! - öleltem meg.

- Igen? Így állunk? Ne akard, hogy megbüntesselek!
- Nem tudsz! - sétáltam el előtte a szobánkba.
- Mi az, hogy nem tudlak? - döntött le az ágyra. - Mi az, hogy nem tudlak? - kuncogott. - Hehe...- hajolt közelebb, hogy megcsókoljon, amit én nem engedtem. - Na...- bigyesztette le ajkait.
- Nem, mert gonosz vagy!
- Én? Mikor? - simított hátra egy hajtincset.
- Mindig...- pusziltam meg nyakát. Éreztem, hogy kicsit bele is remegett. Ilyenkor vagyok büszke magamra.
- Te, nem puszilhatod meg a nyakam!
- Miért? - fordítom át, így én ültem a derekán.
- Mert azt mondtam!
Ennek hallatára, lehajoltam és több ezer puszival ajándékoztam nyakát. Közben éreztem, ahogy kezei elindultak derekamról, fenekemre.
- Mert azt mondtad....- simítottam rá férfiasságára a kezem.
- Ugh...Kicsim, ezt nem kellene most...
- Hogy-hogy? Eddig mindig te akartál, most meg nem?
- Igen, de....- mosolyodott el. - ...ha akarsz megint, akkor...
Éreztem, ahogy kezem alatt dudor keletkezik, így tudatosult benne, hogy ismét felizgult.
- Nem, nem! Most nem. Nem akarok megint a hancurléc alá kerülni.
- Heh, tetszik ez az elnevezés. - mosolyogva simogatta oldalamat, majd kezei felcsúsztak melleimhez.
- Na, na! Nem...!
- De miért? - vágott ismét szomorú arcot.
- Mert most nem bírnám. Fájok, mindenhol.
- Túl sok volt az este. Minden egyes porcikádat, amik, csak úgy mellékesen az enyémek, megmozgattam. És most büszke vagyok magamra.
- Mi a tiéd?
- Minden...egyes...porcikád...az...enyémh...! - húzott közelebb, hogy a fülembe súghassa.
Kirázott a hideg, ahogy ezek a szavak elhagyták a száját. Ezt, így még soha nem mondta ki.

                                                     *Összeveszés után pár hónapra rá*

  Éppen gyakorlom az új koreográfiám a táncteremben, mikor belép Jimin. 

- Mit akarsz? - szóltam gúnyos hangon. 

- Semmit, csak gondoltam jól esne egy ölelés. - dőlt neki a falnak. 

- Hát azt nagyon rosszul hitted, mert amire most a legjobban vágyon az rohadtul nem te vagy! 

- Auh..ez fájt a lelkemnek. 

- Reméltem is! És most takarodj innen kifelé! 

Erre nem szólt semmit csak közelebb jött. 

- És mi lesz ha nem? - von közelebb derekamat átkarolva. Erőszakosan nekem dörglődzik. A levegő egyre forróbbá válik, ahogy kezei végigsimítanak hasamon, majd combomon és karjaimon. 

- Oppa...legyengítesz...-sóhajtottam. 

- Sh...- csóklt mélyen nyakamba. - Nyugodj meg,..semmi baj...

- Nyugodtabb lennék, hah..nem simogatnál...

- A karácsonyi ajándékodat most kapod meg, baby. - nyalta meg fülcimpámat. - Hiányzott ez az édes illat...Meg ez a test...hah...- sóhajtott fülembe, amitől csak még jobban begerjedtem.
- Jól van...egy esélyt kapsz, de olyan legyen, mint még soha!
  Erre maga felé fordított, majd ajkaimnak nyomta puha párnáit. Fekapott, a falig elsétált velem, ahol megtámasztotta hátamat. Nyakamat nyalta és oldalamat simogadta.
- Kívánlak....nagyon...- lehelte két csók között. Leengedte lábaim és gombolkozni kezdett.
- Jimin! Itt nem csinálhatjuk! - szóltam rá.
- De! Itt és most! - tette kezeit fejem mellé.
- Kérlek, hagyd abba, Jimin!
  Rám néz azokkal a kiskutya szemeivel, ami miatt is belészerettem.
- Menjünk inkább hozzám...- ajánlottam fel. Közben hátul kis fürtjeivel játszottam, tarkóját simogattam.
- Rendben, kicsim, amit csak akarsz.
                                                                     ***
   Ahogy kinyitottam, az ajtót, finoman ajkaira tapadtam. Maj hirtelen ellöktem magamtól.
- Na, de kis mohó itt valaki. - mosolygott.
Levettünk cipőinket, mire még normálisan ki sem egyenesedtem, derekamat körbefonva kezeivel szorított a falhoz. Felemel, lábaimat dereka köré fonta.

                                                                       ***
  Ágyban meztelenül időzöm ajkán, majd finoman hasát kényeztetve indultam el. Rajta még boxer, így megleckéztetve simogatom kezemmel. A könnyű anyagon keresztül érezni lehet merevedését, ami miatt büszke is voltam magamra.
  Kibújtattam kisebbik énjét, majd lassan mozgatni kezdtem rajta az érzékeny bőrt, amitől hallkabb nyögések jöttek ki szerelmem párnái közül.
- Ah...gyerünk! Már nem bírom!
  Kuncogtam és ajkaim közé csúsztattam merevedését. Óvatosan mozgadtam fejem, mire fenekembe markolt hatalmas tenyerével.
- Kicsim...69? - tette fel a kérdést.
- Hát..öhm...Oppa...énh...
- Tudom, nyugi, de te mondtad, hogy olyan legyen, mint még soha. Óvatos leszek, ígérem!
   Mosolyogtam egyet, majd megfordultam. Kicsit ijedt voltam, hisz az előtt még soha nem csináltunk ilyet, de..egyszer mindent ki kell próbálni.
  Kényesztettem tovább, mikor megéreztem egyik ujját belém mélyesztette. Majd követte a másik. Óvatosan ollózni is elkezdett. Ajkai közé vette nagyajkam,és szívni kezdte.
- Istenemh...Jiminh...Ahsz..hm...- kapkodtam a levegőt. Mozgadtam csípőmet ajkain, mire erősen a fenekembe markolt.

  Nem hagytam, hogy elélvezzen, így időben abba hagytam, és ő is így tette. Maga alá gyűrt. Lassan simogadta nyílásom férfiasságával, majd óvatosan belém lökte magát. Fájdalmasan felkiálltottam, amit később jóleső nyögdécselések követtek. Hátam alá nyúlt, és felemelt. Leült a fotelbe, hátra dőlt, amjd nézte kezeivel csípőmön, ahogy lovagolom rajta. Előrébb dőltem, megtámaszkodtam a fejtámaszon, eközben ő melleimet simogadta, nyalogadta, szívta.
- Ez az baby..ugrálj csak...- simított fel egyik kezével oldalamon, másikkal fenekemet markolászta.
- Istenemh...- bizseregtem. - Jiminah! - élveztem el.
- Mh baby...- harapott ajkába. Fenekem alá nyúlt, hogy mozgatni tudja. Felmorult, mint egy medve, így tudtam, hogy ő is felért hozzám a csúcsra. Nyakába dőltem, pihegtem, majd lefektetett az ágyra. Lefeküdt mellém, betakart minket. Közelebb bújtam hozzá, felhevült testét átölelve csókoltam meg.
- Hiányoztál...- súgtam mellkasába.
- Mi? Hogy mit mondtál? - mosolygott önelégülten.
- Hiányoztál na!
- Hehe, te is nekem...csókolt meg. - Szeretlek...
- Én is Jimin...- csókoltam meg, majd bújtam mellkasába. Cirógatattam hasfalát ujjaimmal, mire megremegett. - Én nagy macim...
- Hm? - kérdezte félálomban.
- Semmi...- dörgöltem homlokom mellkasába, és mélyeket szippantottam finom illatából.
  Derekamra rakta kezét, a másikat a feje alá, majd fejem búbjára nyomott egy puszit.
- Álmodj szépeket kicsim...
- Te is Oppa...