Park Jimin ( Mr.Park\ Oppa)
Ri Yoon Sun ( Yooni\Diák)
Kim Tanárnő
Gyűlölködő picsa, mely minden suliban megtalálható (diák)
Yooni édesanyja
Ez sajnos a viselkedésemre is kihatott. Édesanyám szerint úgy káromkodom, mint egy kocsis a zsúfolt úton. Tudom, hogy igaza van, de néha ki kell adnom magamból.
Szüleim kérdezték az osztályfőnökömet, hogy esetleg nincsenek-e bajok az iskolában, amiről ők esetleg nem tudnának. Nem mindig szoktam elmondani otthon mindent.
Az osztályfőnököm semmi ilyet nem tapasztalt. Átlagos lány vagyok, átlagos jegyekkel, jó szorgalommal és kitűnő magatartással. Viszont előszökött ott is fordulni, hogy néha-néha kicsusszan egy-egy csúnya beszéd a számon úgy, hogy észre sem veszem.
Kim tanárnő megnyugtatta szüleimet, hogy van egy tanácsadója az iskolának. Igaz, ez évben jött, de már is csodákat tett néhány gyerekkel.
A könyveimet pakoltam ki a következő órára, amikor nagy sóhajokra vagyok figyelmes. Már tudtam, hogy csak Mr.Park Jimin, aki az iskola tanácsadója.
Bevallóm, tényleg helyes volt, azzal a szemüveggel, vöröses hajával, fehér ingjével, és fekete nyakkendővével. Félmosoly ült arcán. Az igazgatóiba igyekezett nagy sebességgel. Sajnos akkorával, hogy nekem jött véletlen.
- Annyira sajnálom! - kezdte összeszedegetni a lapokat a földről. Táskámat egyik vállamra feltéve segítettem neki.
- Én nem néztem oda. - próbáltam menteni a helyzetet. Látszott az arcán, hogy ijedt volt, és félt. - Próbák elé állítják?
- Tessék? - nézett fel egy pillanatra rám.
- Öhm...sajnálom. Én..én csak láttam, hogy...ijedt és gondoltam kis poént vetek be. - hajtottam le fejem, majd felvettem az utolsó lapot is a földről. Fujtatott orrával, elmosolyodott.
- Köszönöm szépén..öhm... - álltunk fel.
- Yoon...Yoon vagyok, Mr.Park.
- Igaz. Sajnálom. Köszönöm, hogy segítettél, most pedig menj órára. Jó tanulást! - köszönt el tőlem. Mosolyogva utána néztem, ahogy a sok papírt vitte kezeibe. Ilyen helyzetekben, mint minden lány én sem bírtam ki, hogy ne nézzem végig őt. Széles vállak, izmos hát és comb, és kerek hátsó.
- Mit nézel te a pasim után?! - lökött el az iskola nagyszájú pláza picsája. - Jimin Oppa az enyém, megértetted?! - Jimin Oppa?
Hangtalanul bólogattam, nagyot nyelve, hisz ott voltak barátnői is. Még utoljára megpróbált rám ijeszteni. Megemelte kezét, majd nevetve elmentek.
- Hah...miért mindig én?
Beballagtam órára, és mint mindig hátul foglaltam helyet, ablak mellett. Földrajz tz-t írtunk. Soha nem szeretett engem ez a tanár.
Elővettem a tollaimat, mire hirtelen (mint egy kutyának) levágja elém a tz füzetet. Mintha azt sugalá "Neh bazdmeg! Csináld!". Ideges lettem, de próbáltam megnyugtatni magam. Arra gondoltam, hogy ez az utolsó órám és ez után mehetek haza. Ezzel az öztönzéssel neki is álltam. Hiába a földrajz nem tartozik a kedvenceim közé. Mindenki más azt mondja, imádja meg könnyű. Nekem valahogy soha nem tetszett.
Óra végén legszívesebben én is úgy levágtam volna Tanárúr elé a dolgozatom, mint ahogy ő elém, de nem akartam ennyire neveletlennek mutatkozni. Elég ha minden nap hallgatja, ahogy másokat osztok ki elég csúnyán.
Ahogy kiléptem a teremből a megváltást vártam, a varázst, hogy végre vége, de nem ez jött. Csak Osztályfőnököm, aki azt mondta, menjek le vele.
Jaj istenem! Megint, mit csináltam? - gondoltam magamban.
Mr. Park irodája elé kísért. Majd leültetett az előtte lévő padra. Még is mit akar tőlem Mr. Park? Benyitott és bement.
Később, együtt jöttek ki.
- Yoon. Egy órára, vagy fél órára bent kellene még maradnod. Anyukád kérése. - szólalt meg Kim tanárnő. Sóhajtottam, majd bementem Jimin-nel az irodájába.
Leült a gépe elé, és valami után kutakodni kezdett. Közben én helyet foglaltam az asztal előtti széken.
- Igen..Ri Min Jee, Óh! Ri Yoon Sun, meg is vagyunk. Trágár beszéd, iskolán kívüli verekedés, sokszori mérgesség. Ez viszont nem jó. - nézett rám. Egy darabig farkasszemet néztem vele, végül már nem bírtam és a földet kezdtem pásztázni. Odahúzott elém egy széket. Feltolta fejem, hogy íriszeibe tudjak nézni. - Mióta vannak ezek?
- Mióta feljöttem ide... - adtam választ kérdésére.
- Ühüm...Yoon, ideges vagy most is?
- Csak egy picit.
- Amiért nem tudtál haza menni, igaz? - nevette el magát.
- Hát...Igen! Valahogy úgy...- mosolyogtam lányos zavaromban.
- Jól van, semmi baj. Elmondod nekem miért beszélsz csúnyán? Anyukád szerint úgy beszélsz-
- Úgy beszélek, mint egy kocsis, tudom. - hajtottam le a fejem ismét.
- Miért beszélsz, így? Egy ilyen szép lánynak, mint te, mi oka van arra, hogy így beszéljen? - simogatta meg arcom. - Olyan kis cuki ez a piros arc! Kit akarsz elvarázsolni ezzel a sok pirosítóval?
- Nincs rajtam pirosító, Mr. Park. Ez a természetes szinem. - mosolyogtam rá.
- Tényleg? - lepődött meg édesen. - Nagyon aranyos! Na, de most nem ezért vagyunk itt.
- Őszintén nem tudom. Csak jól esik néha kimondani, amit gondolok az illetőről. Tudom, hogy ez nem helyes. Tudom, hogy ezzel a saját jó híremet rontom le. Nyilván ezért sincsenek barátaim.
- Ezt, hogy érted? Pedig szoktalak látni beszélgetni a lányokkal.
- Azok csak...kellék barátok. Ha szükségem van rá, hogy beszélgessek, hogy elmondjam valakinek akármilyen titkomat...olyan egy sincs...Nincsenek barátaim mióta 6.-os voltam.
- 6.-ban? Elmesélnéd mi történt? - vett kezébe tollat és papírt.
- Csodálatos napra ébredtem. Az egész napom mosolygással telt, míg el nem érkezett a délután. Volt az egyik csoport és a másik. Veszekedtek...És én...Nekem mindkét oldalon voltak barátaim és egyszerűen nem álltam sehová. Sehová. Ezért én voltam az új célpont. Hónapokig nem szólt hozzám senki az osztályból. Ebédeléskor egyedül ültem, ha kint voltunk az udvaron egyedül ültem szintén egy padon zenét hallgatva. Reggel mikor beértem a suliba egyből elküdtek az anyámba. Egyből elküldtek maguktól. - kezdtem sírni. - Gyenge voltam. Egyedül voltam és senki sem segített...Senki...
Jimin egyből megölelt, óvatosan megtörölte szemeim.
- Jól van. Add ki magadból. Sírj csak...
Szintén magamhoz öleltem, éreztem bódító illatát.
- Gyenge vagyok...
- Nem vagy az! Erős lány vagy! Jól van, semmi baj. Mára elég lesz, rendben?
- Neh! Kérem, még nem akarok haza menni! Feldagadt szemekkel.
- A szüleid úgy is megtudják mi történt itt.
- Kérem! - néztem fel rá. Valószínűleg megesett rajtam a szíve, hisz még rátolt inkább még egy órát.
- És 3 éves korom óta Star Wars rajongó vagyok.
- Ilyennel sem sokat találkozni. - nevetett.
- De én már olyan sokat meséltem magamról. Most meséljen maga.
- Jaj kérlek. Tegezz nyugodtan. Most úgy sem hallja senki sem. Hívj Jimin-nek.
- Rendben.
- Mesélek magamról, de először meséld el, hogy miért nem tudsz beilleszkedni az osztály közösségedbe? Nem először láttam már, hogy fellöknek, csúfolnak.
- Öhm...tudja...Már minden lány osztálytársam él nemi életet...öhm...- vakartam meg tarkómat. Kissé kínosan érzem magam.
- Szóval szűz vagy. - dőlt hátra a székében mosolyogva.
- Jimin, kérlek! Nekem kicsit kínos...
- Jól van, megértem. És várod az igazit vagy csak szimplán csúnyának tart mindenki?
- Öhm...Is-is.
- De te már szeretnél! - erre rá néztem, mire rám kacsintott. - Látszik rajtad. - nevetett egyre inkább rákra hasonlító fejem miatt. - Szeretnél?
- Hogy mi?! - ijedtem meg. - Öhm...Igen...de nem érzem magam túl idősnek hozzá.
- Jaj te! - hajolt közel hozzám. - Ez nem azon múlik! Van, akiknek később jön meg vágy, van akiknek már a te korodban. Mennyi is vagy? 16?
Bólogattam. Közben csörögni kezdett a telefonja.
- Óh, bocsánat! Ezt muszáj felvennem.
- Semmi baj! - mosolyogtam.
- Igen, még a suliban vagyok.---- Egy diákkal. ---- Nem te hülye paraszt!
Ahogy beszélgetett, végig tudtam ismét mérni. Finom arcvonalai, gyönyörű bőre, tökéletes teste, nagy kezei és nadrágával eléggé jól takart becsületessége. Kilencediktől kezdve már nagyon pervez voltam, így tudtam hogyan néz ki, milyen a formája stb.
Nem tudtam megállni, számba haraptam. Mikor visszavezettem szemeim arcára, tekintetünk találkozott. Mély, perverz mosoly bújdosott arcán, én viszont félve felkaptam a táskám és ki rohantam volna, de elkapta kezem.
- Suga Hyung, majd visszahívlak. - azzal lerakta. Csuklómat szorította egy darbig, majd hirtelen magához rántott. Egy szenvedélyes csókban részesített, melyet még soha nem éreztem. Fenekembe markol, mi miatt kicsit megugrottam. Majd tovább csak simogatta. Egy cuppanással elválik ajkaimtól. - Ha hamarabb szólsz, hogy kívánsz nem kellett volna sunyiban a farkamra nézned. - markolta ismét meg fenekem.
- Én..én...
- Mit szeretnél? Itt tegyelek magamévá, vagy menjünk inkább hozzám? - villantotta rám sexy mosolyát.
Meg sem bírtam szólalni. Csak csendben hallgattam az apró csattanásokat, melyeket ajkai műveltek nyakamon.
- Akkor menjünk hozzám. Kényelmesebb, ha az ágyamon duglak meg...
Mondataiban itt-ott elrejtett mocskos szavak csak begerjesztettek. Éreztem, ahogy hasam görcsbe szorult.
- Gyere Oppa-val...- csókolt nyakamba. - Van még egy óránk. - suttogta fülembe.
- Mr. Park kérem...
Kívántam őt, még sem mertem ezt.
Felkapta vállára öltönyét, majd nyakamat átkarolva kimentünk az ajtón. Közben szembe jött a lány, aki már kisajátította magának Jimin-t. Mögötte pedig az osztályfőnököm tartott mosolyogva felénk.
- Minden rendben? - kérdezte.
- Persze! Több órára lesz szükség, de...minden rendben lesz vele. - rángatta meg vállam. Én csak egy óvatos mosolyt tudtam felé mutatni.
- És most...Mr. Park haza megy? - ért hozzánk a lány.
- Igen, csak haza viszem Yoon-t. Gyalog jött, gondoltam elviszem.
- Rendben, akkor értesítem a szüleit.
- Jaj, arra semmi szükség! - próbált Jimin hatni a Tanárnőre, de ő csak folytatta, hogy muszáj.
- Tényleg semmi szükség rá Kim tanárnő. Majd felhívom én őket a kocsiból.
- Rendben, akkor elengedem magukat! Tanulj a holnapi biosz dogára Yoon!
Bólogattam, majd a lány irányába néztem, aki rossz álló, "Mindjárt megverlek!" arckifejezéssel állt Jimin oldalán. Majd elindultunk a kijárat felé.
- Viszlát Mr.Park! - köszönt el tőle.
- Szia, holnap találkozunk! - integetett vissza. Amint kiértünk a kocsijáig, kinyitotta nekem az ajtót, majd beültetett. Beindította a motort, majd mentünk is. - Hívd fel anyukád. - mondta.
Tettem, amit kért, és elővettem telefonom. Kicsöngött.
- Hallo? Szia anya! Öhm...még a suliban vagyok. Kicsit később fogok hazaérni.
- Rendben kicsim! És? Jót elbeszélgettek a tanácsadóval?
Ekkor megláttam Jimin kezét elindulni combomon felfelé. Kicsit tágabbra nyitotta azokat. Mivel cicanadrág van rajtam, így minden egyes érintése perzselte bőröm. Váratlanul nőiességemen simított végig, mely miatt kicsit belenyögtem a telefonba.
- Kicsim, minden rendben?
- Pe...persze anya, csak...
Rányomta ujjait. Megremegtem.
- Csak...belerugtam az asztalba...
Lefogtam kezét, de még ekkor sem hagyta abba. Lassan simogatta körbe-körbe, mire kicsikart belőlem még egy sóhajt.
- A..anya most leteszem...Később még hi...hívlak, Szia! - nyomtam ki gyorsan. Jimin csak kuncogott arcaimon. Hátra dőlve élveztem, amit csinált. Bár ezt sem sokáig tehettem. Megfogta kezem és férfiasságára helyezte azt.
- Maszírozz...! - utasította. Felé fordultam, kezet váltottam és óvatosan markolászni kezdtem nadrágon keresztül becsületét. - Ah, ezaz...hm...- nyögött.
Amint elértük a házát, leállította a motort, kiszált a kocsiból, majd átjött, és kinyitotta nekem. Mire kiszálltam, kezemet megragadva bevonszolt a házba. Bezárta az ajtót, és ajkamnak esett.
- Hm, várj! - szakadtam el tőle. - Ki...kicsit felfrissíthetném magam?
Elmosolyodott, közben elmondta hol találom meg a fürdőszobát. Felmentem az emeletre, majd jobbról az első ajtóhoz siettem. Becsuktam magam mögött. A csaphoz mentem, megengedtem a hideg vizet és megmostam arcomat.
- Jól van Yooni...Ez semmiség! - mondtam. Kifújtam a levegőt, majd újabbat szívtam be. - Még is mit művelek?! Félek én ezt megcsinálni...
- Yooni...- nyílt az ajtó. Mögém sétált Jimin, átkarolta derekam, majd puszikat kezdett nyomni vállaimra. - Baj van, drága?
- Ne...Nem tudom én ezt...Félek! Nem vagyok hozzá túl idős...
- Yooni...- fordított maga felé. - Nem kívánsz engem? - tolta fel államnál fogva fejem. Mélyen szemébe néztem. Láttam a tüzet, ahogy vágytól csillogó szemei figyeltek.
- De...De kívánlak! - tettem kezeim mellkasára. - Örülten, de nagyon félek...
- Oppa óvatos lesz, megígérem...! - lehelt ismét csókot ajkaimra. Visszonoztam puha párnáit. Lassan elkezdte kigombolni felsőmet. Kicsit még mindig ijedt voltam. - Nyugodj meg...- gombolta tovább. Az utolsót szét szakította, majd hasamat simogatva neki tolt a falnak. Ajkaimat harapdálta, oldalamat markolászta.
Egy szempillantás alatt lerángatta rólam felsőm és melltartóm, majd elhajította a hideg kőre. Megfordított, törzsemet előre hajlította, közben nardágommal bívelődött. Leguggolt mögém, majd pedig lehúzta. Kiléptetett belőle, majd azt is félre tolta.
- Csipkés bugyi...Szép a popsid...!- puszilta rá húsos ajkait. Közben ujjait beakasztotta kétoldalt bugyim korcába, majd lassan lehúzta. - Hehe, mitől lettél ilyen nedves? - puszilgatta fenekem. Lassan végig húzta hátamon ajkait. - Oppa kíván téged...nagyonh...- nyögte fülembe.
Ismét felé fordultam, majd szétszakítottam ingjét. A gombok elrepültek, Jimin pedig nyakamba harapott. Míg nyakamat puszilgatta, kigomboltam nadrágját, majd lehúztam. Lerázta magáról.
- Húzd leh...Gyerünk baby...Húzd csak le...
Megtettem, amit kért. Lehúztam fekete boxerét, így szemem elé került méretes becsületessége. Összevörösödött fejjel figyeltem, ajkaimat harapdáltam.
Letámadott. Tusolóba tolt, majd el nem engedve engem megnyitotta a meleg vizet. Perzselte a a bőröm. Felhevültem.
Bár kezdtem ismét félni. Elfordultam tőle. Ő viszont nem engedett. Derekamnál fogva közelebb rántott. Tenyerébe tusfürdőt nyomott, majd összedörzsölte és testemet simogatta vele. Melleimet maszírozta, ujjai közé fogta bimbóim, körözgetett rajta. Fejem hátra feszítettem vállára az egyre finomabb érzés miatt.
Majd lejjebb kezdett haladni. Kezei bejárták egész testem. Hasam egyfolytában görcsbe szorult gyengéd érintései miatt.
- Hmha...- sóhajtottam. - Oppah...
- Mond baby...- csókolgatta nyakam.
Erőt vettem magamon, majd én is kezembe nyomtam egy kis habos tusfürdőt, és próbáltam elkenni teste minden egyes kis pontján. Amit a folyó víz gyorsan lemosott. Ő csak mosolyogva figyelt engem, ahogy hasát járom körbe. Ajkaim visszataláltak övére.
Közben férfiassága után nyúltam és húzogatni kezdtem rajta az érzékeny bőrt. Kisebb nyögéssel vált el tőlem.
- Ha nem lennél szűz már itt helyben megdugnálak...- suttogja fülembe. - De azt ígértem óvatos leszek...de azt nem, hogy nem foglak bántani...
Hogy mit mondott?!
- Csúnya beszédért büntetés jár, baby...- zárta el a vizet, majd betolt szobájába, csókolva. Leült az ágyra, majd ölébe fektetett. - Ha megígéred, hogy nem beszélsz többet csúnyán még elkerülheted...
- Megígérem! - mondtam ki félve. Erre fenekemre sózott. Hirtelen csípett, és nagyon fájt.
- Hazudsz, tudom...- csapott még egyet. - Mond ki az igazat!
- Nem fog előfordulni megint! Mr.Park higyjen nekem!
Hiába, nem tetszett neki az őszinte válaszom. Hirtelen még egyet, és még egyet rá csapott. Már a sírás határán voltam.
- Nem, nem baby...Megint hazudsz...! Nem szeretem, ha a szemembe hazudnak. - húzta még az ötödiket is a fenekemre.
- Jó! Ugyan úgy káromkodni fogok tovább! - valottam az igazat. De ez sem tetszett neki. Már érzem, hogy a sós könnycsepp hullik az ágytakaróra. Ezuttal már bele is markolt erősen.
- Ez sem az igazi. Úgy akarod érteni, hogy nem fogsz káromkodni, de azért, ha velem vagy igen.
- Ezzel...ezzel mire akar célozni...?
- Csak mond!
A 7., ami már nagyon fájt.
- Ne...Nem fogok káromkodni...csak ha te ott vagy...
- Ügyes kislány. - ületett fel ülébe. Szemeim alol letörölte a könnycseppeket. - Látod? A büntetés mindig eléri a célját. - simogatta fájó pontomat.
- Gyűlöllek! - ütöttem vállaira. - Nagyon!
- Tudom! - kuncogott. - De most kiengesztellek, rendben? - fektetett az ágyra. Külső combomat simogatta, belsőt pedig puszilgatta. - Oppa most kiengesztel...- csókolt közel nőiességemhez. Ujjaival finoman körözgetett csiklómon. Lassú volt és nagyon igazó. Felkönyökölve figyeltem mit csinált, de csak kezét mellkasamra téve visszafektetett. - Csak élvezd, kicsim. Csak élvezd, amit Oppa csinál.
Fejem hátra feszítettem, és külső combomat simogató keze után nyúltam. Mutató ujja a már eléggé megkeményedett csiklómat simogatta.
Nyögések, sóhajok jöttek ki, melyek között neve is ott volt.
Éreztem, ahogy nedvem folyik le, amit ő lenyalt. Majd ezzel a mozdulattal végig vezette nyelvét. Amit én torom szakadtából jövő hosszú nyögéssel ajándékoztam meg.
- Jiminh...Még! Ah..de jó...ah...
Kezét felvezette mellemre, óvatosan belemarkolt, majd visszahúzta. Hüvelyem körül körözgetett, végül ujjait nyomta tövig. Felsikoltottam és remegni kezdtem. Lassan mozgatta. Hajába kapaszkodtam, miközben nyelve egyre intenzívebben mozgott. Néha meg is remegtette, ami külön élvezetet adott.
Nedves ujjait kihúzta, majd végig húzta azokat combon.
Hangosan élveztem nevével, melynek hallatára elindult felfelé. Végig csókolta remegő testem, majd ajkamra tapadt. Átkaroltam nyakát, és ügyeskedve magam alá nyomtam.
- Tudod nem kell ezt tenned, ha nem akarod. - dúrt hajamba.
Tudtam mit akarok. Kényesztetni akarom őt.
Végig simítottam arcán, megcsókoltam, majd ebből indítva nyakán, kulccsontján, hasán és combjain csókoltam végig. Míg mellkasánál tartottam ajkaimmal, kezem megelőzött és testén végig simítva rá fogott becsületére. Amint leértem, óvatosan végig nyaltam rajta. Jól esően felsóhajtott. Megszívtam makkját, lassan csúsztattam beljebb.
- Óh istenem, Yoonih...Többet is jöhetnél hozzám. Ha ideges lennék, ez olyan jól esne.
- Tetszik?
- Istenien csinálod, baby...Csak ne hagyd abba, kérlek...
Picit gyorsítottam tempómon. Jól esett, hogy azt mondja tetszik neki, ahoz képest most csinálok életemben először ilyet.
Kezemmel megállás nélkül húzogattam bőrét, nyelvemmel körbe, fel-le jártam át tagját.
- Ah...- dúrt hajamba, majd rásegített gyorsabban. - Ugh ahhh!! Baby...! - lihegett, miután számba engedte fehér, édeskés nedvét.
Szintén visszaindultam ajkaihoz. Fenekemre fogott, majd abban a pillanatban maga alá gyűrt. Fejem mellett támaszkodott, lihegett ajkaimba. Felhúztam lábaimat. Nyakamba csókolt.
Férfiasságára fogott, majd párszor végighúzta nőiességemen.
- Biztosan készen állsz?
Elfogott ismét a félelem. Remegni kezdtem a kezei között.
- Ne..Nem tudom...
- Nyugodj meg. Oppa nem fog téged többet bántani. Ígérem, hogy jó lesz...- csókolt nyakamba.
Óvatosan be-be próbálgatta, majd lassan belém tolta magát. Felsikoltottam, mire ajkait enyéimen találtam. Nem teljesen volt bennem, így annyira nem volt feszítő érzés. Hagyta, hogy szokjam egy picit, addig lábaimat dereka köré fonta. Egy pillanatra sem hagyta abba, nyakam csókolgatását, ezzel enyhítve a fájdalmamat.
Lassan mozogni kezdett, mire körbeimet hátába vájtam.
- Ígérem, mindjárt jobb lesz, baby...- csókolgatta nyakam. Nem nagyon mert mozogni, én még is inkább akartam.
Combomat simogatta, finoman csókolta mellkasam. Erősebbet lökött, minek hatására véresre karmoltam hátát.
Később már fordult a kocka én voltam felül. Jimin fenekemre fogott, és gyors tempót kezdett diktálni. Ekkor már tövig belém nyomta magát.
- Ahh Oppah!!
Az aktus vége felé járva, már sikítottam nevét.
- Jimin!! - élveztem el. - Ah...hah ah...- rogytam le rá. Hátamat simogatta. Nyugtatgatott. Majd felállt velem, és bevitt a fürdőszobába. Berakott fürdőkádába, és megmosdatott. Felöltöztetett. És haza vitt. Még mielőtt kiszálltam volna a kocsiból, gondolkodás nélkül egy forró csókot nyomtam ajkaira. - Köszönöm szépen, Mr.Park...
Ő csak elmosolyodott, megcsókolt újból, majd beküldött.
- Anya! Akkor elmentem megint! Már itt a taxim, sziasztok!
- De még is hová mész? Reggel van még.
- A tanácsadóhoz! - ült egy levakarhatatlan mosoly arcomra.
- Megint? Szombaton is?
- Igen, anya! Nagyon sokat segített nekem, míóta oda járok. Óh és, Min-éknél fogok aludni ma.
- Rendben kislányom, érezd jól magad! Aztán mond el mi történt! - integetett a ház ajtajából.
- Oké anya! Szia! - azzal elindult a kocsi. Persze nem mondtam igazat abban, hogy hol fogok aludni.
Illedelmesen bekopogtam, mire nyílt az ajtó és egy tökéletes pasi állt ott. Egy kék köntösben, és hatalmas mosollyal az arcán invitált be a házba.
- Jó reggelt! - csókoltam szájon.
- Neked is, kicsim. Most már korán reggel járkálsz hozzám? - markolt fenekembe, miközben a konyhában ügyeskedem a teámmal.
- Nem hogy örülnél, hogy itt vagyok.
- Örülök Baby...- karolta át derekam, majd húzott közelebb. - Miért jöttél?
- A büntetésemért. Megint rossz voltam.
Kivette kezemből a bögrét, majd maga felé fordított. Felültetett a pultra és csókolt.
- Dagad valamim...segíthetnél...ha már ilyen rossz voltál, lehet el is fenekellek, mint az első alkalommal. - húzta le szoknyám alól bugyim. Majd bevezette combjaim közé ujjait és simogatta csiklóm.
- Hm...Jiminh...
- Neked még mindig Mr.Park vagyok baby...! - vette le köntösét. Teljes meztelen testét, már sokszor láttam, de mindig elképedek rajta.
- Óh, Mr.Park! Tegyen magáévá itt a pulton! - húzom közelebb magamhoz. - Most! Kérem...hogy dugjon meg...
- Sajnálom Ms.Ri, de máshogy ezt nem lehet megoldani. Ilyen csúnyán beszélni! Nem tanult maga semmit a külön óráimon? Büntetést érdemel...- rántott le a pultról, majd falhoz nyomva belém mélyítette tagját.
- Gyere Oppa-val...- csókolt nyakamba. - Van még egy óránk. - suttogta fülembe.
- Mr. Park kérem...
Kívántam őt, még sem mertem ezt.
Felkapta vállára öltönyét, majd nyakamat átkarolva kimentünk az ajtón. Közben szembe jött a lány, aki már kisajátította magának Jimin-t. Mögötte pedig az osztályfőnököm tartott mosolyogva felénk.
- Minden rendben? - kérdezte.
- Persze! Több órára lesz szükség, de...minden rendben lesz vele. - rángatta meg vállam. Én csak egy óvatos mosolyt tudtam felé mutatni.
- És most...Mr. Park haza megy? - ért hozzánk a lány.
- Igen, csak haza viszem Yoon-t. Gyalog jött, gondoltam elviszem.
- Rendben, akkor értesítem a szüleit.
- Jaj, arra semmi szükség! - próbált Jimin hatni a Tanárnőre, de ő csak folytatta, hogy muszáj.
- Tényleg semmi szükség rá Kim tanárnő. Majd felhívom én őket a kocsiból.
- Rendben, akkor elengedem magukat! Tanulj a holnapi biosz dogára Yoon!
Bólogattam, majd a lány irányába néztem, aki rossz álló, "Mindjárt megverlek!" arckifejezéssel állt Jimin oldalán. Majd elindultunk a kijárat felé.
- Viszlát Mr.Park! - köszönt el tőle.
- Szia, holnap találkozunk! - integetett vissza. Amint kiértünk a kocsijáig, kinyitotta nekem az ajtót, majd beültetett. Beindította a motort, majd mentünk is. - Hívd fel anyukád. - mondta.
Tettem, amit kért, és elővettem telefonom. Kicsöngött.
- Hallo? Szia anya! Öhm...még a suliban vagyok. Kicsit később fogok hazaérni.
- Rendben kicsim! És? Jót elbeszélgettek a tanácsadóval?
Ekkor megláttam Jimin kezét elindulni combomon felfelé. Kicsit tágabbra nyitotta azokat. Mivel cicanadrág van rajtam, így minden egyes érintése perzselte bőröm. Váratlanul nőiességemen simított végig, mely miatt kicsit belenyögtem a telefonba.
- Kicsim, minden rendben?
- Pe...persze anya, csak...
Rányomta ujjait. Megremegtem.
- Csak...belerugtam az asztalba...
Lefogtam kezét, de még ekkor sem hagyta abba. Lassan simogatta körbe-körbe, mire kicsikart belőlem még egy sóhajt.
- A..anya most leteszem...Később még hi...hívlak, Szia! - nyomtam ki gyorsan. Jimin csak kuncogott arcaimon. Hátra dőlve élveztem, amit csinált. Bár ezt sem sokáig tehettem. Megfogta kezem és férfiasságára helyezte azt.
- Maszírozz...! - utasította. Felé fordultam, kezet váltottam és óvatosan markolászni kezdtem nadrágon keresztül becsületét. - Ah, ezaz...hm...- nyögött.
Amint elértük a házát, leállította a motort, kiszált a kocsiból, majd átjött, és kinyitotta nekem. Mire kiszálltam, kezemet megragadva bevonszolt a házba. Bezárta az ajtót, és ajkamnak esett.
- Hm, várj! - szakadtam el tőle. - Ki...kicsit felfrissíthetném magam?
Elmosolyodott, közben elmondta hol találom meg a fürdőszobát. Felmentem az emeletre, majd jobbról az első ajtóhoz siettem. Becsuktam magam mögött. A csaphoz mentem, megengedtem a hideg vizet és megmostam arcomat.
- Jól van Yooni...Ez semmiség! - mondtam. Kifújtam a levegőt, majd újabbat szívtam be. - Még is mit művelek?! Félek én ezt megcsinálni...
- Ne...Nem tudom én ezt...Félek! Nem vagyok hozzá túl idős...
- Yooni...- fordított maga felé. - Nem kívánsz engem? - tolta fel államnál fogva fejem. Mélyen szemébe néztem. Láttam a tüzet, ahogy vágytól csillogó szemei figyeltek.
- De...De kívánlak! - tettem kezeim mellkasára. - Örülten, de nagyon félek...
- Oppa óvatos lesz, megígérem...! - lehelt ismét csókot ajkaimra. Visszonoztam puha párnáit. Lassan elkezdte kigombolni felsőmet. Kicsit még mindig ijedt voltam. - Nyugodj meg...- gombolta tovább. Az utolsót szét szakította, majd hasamat simogatva neki tolt a falnak. Ajkaimat harapdálta, oldalamat markolászta.
Egy szempillantás alatt lerángatta rólam felsőm és melltartóm, majd elhajította a hideg kőre. Megfordított, törzsemet előre hajlította, közben nardágommal bívelődött. Leguggolt mögém, majd pedig lehúzta. Kiléptetett belőle, majd azt is félre tolta.
- Csipkés bugyi...Szép a popsid...!- puszilta rá húsos ajkait. Közben ujjait beakasztotta kétoldalt bugyim korcába, majd lassan lehúzta. - Hehe, mitől lettél ilyen nedves? - puszilgatta fenekem. Lassan végig húzta hátamon ajkait. - Oppa kíván téged...nagyonh...- nyögte fülembe.
Ismét felé fordultam, majd szétszakítottam ingjét. A gombok elrepültek, Jimin pedig nyakamba harapott. Míg nyakamat puszilgatta, kigomboltam nadrágját, majd lehúztam. Lerázta magáról.
- Húzd leh...Gyerünk baby...Húzd csak le...
Megtettem, amit kért. Lehúztam fekete boxerét, így szemem elé került méretes becsületessége. Összevörösödött fejjel figyeltem, ajkaimat harapdáltam.
Letámadott. Tusolóba tolt, majd el nem engedve engem megnyitotta a meleg vizet. Perzselte a a bőröm. Felhevültem.
Bár kezdtem ismét félni. Elfordultam tőle. Ő viszont nem engedett. Derekamnál fogva közelebb rántott. Tenyerébe tusfürdőt nyomott, majd összedörzsölte és testemet simogatta vele. Melleimet maszírozta, ujjai közé fogta bimbóim, körözgetett rajta. Fejem hátra feszítettem vállára az egyre finomabb érzés miatt.
Majd lejjebb kezdett haladni. Kezei bejárták egész testem. Hasam egyfolytában görcsbe szorult gyengéd érintései miatt.
- Mond baby...- csókolgatta nyakam.
Erőt vettem magamon, majd én is kezembe nyomtam egy kis habos tusfürdőt, és próbáltam elkenni teste minden egyes kis pontján. Amit a folyó víz gyorsan lemosott. Ő csak mosolyogva figyelt engem, ahogy hasát járom körbe. Ajkaim visszataláltak övére.
Közben férfiassága után nyúltam és húzogatni kezdtem rajta az érzékeny bőrt. Kisebb nyögéssel vált el tőlem.
- Ha nem lennél szűz már itt helyben megdugnálak...- suttogja fülembe. - De azt ígértem óvatos leszek...de azt nem, hogy nem foglak bántani...
Hogy mit mondott?!
- Csúnya beszédért büntetés jár, baby...- zárta el a vizet, majd betolt szobájába, csókolva. Leült az ágyra, majd ölébe fektetett. - Ha megígéred, hogy nem beszélsz többet csúnyán még elkerülheted...
- Megígérem! - mondtam ki félve. Erre fenekemre sózott. Hirtelen csípett, és nagyon fájt.
- Hazudsz, tudom...- csapott még egyet. - Mond ki az igazat!
- Nem fog előfordulni megint! Mr.Park higyjen nekem!
Hiába, nem tetszett neki az őszinte válaszom. Hirtelen még egyet, és még egyet rá csapott. Már a sírás határán voltam.
- Nem, nem baby...Megint hazudsz...! Nem szeretem, ha a szemembe hazudnak. - húzta még az ötödiket is a fenekemre.
- Jó! Ugyan úgy káromkodni fogok tovább! - valottam az igazat. De ez sem tetszett neki. Már érzem, hogy a sós könnycsepp hullik az ágytakaróra. Ezuttal már bele is markolt erősen.
- Ez sem az igazi. Úgy akarod érteni, hogy nem fogsz káromkodni, de azért, ha velem vagy igen.
- Ezzel...ezzel mire akar célozni...?
- Csak mond!
A 7., ami már nagyon fájt.
- Ne...Nem fogok káromkodni...csak ha te ott vagy...
- Ügyes kislány. - ületett fel ülébe. Szemeim alol letörölte a könnycseppeket. - Látod? A büntetés mindig eléri a célját. - simogatta fájó pontomat.
- Gyűlöllek! - ütöttem vállaira. - Nagyon!
- Tudom! - kuncogott. - De most kiengesztellek, rendben? - fektetett az ágyra. Külső combomat simogatta, belsőt pedig puszilgatta. - Oppa most kiengesztel...- csókolt közel nőiességemhez. Ujjaival finoman körözgetett csiklómon. Lassú volt és nagyon igazó. Felkönyökölve figyeltem mit csinált, de csak kezét mellkasamra téve visszafektetett. - Csak élvezd, kicsim. Csak élvezd, amit Oppa csinál.
Nyögések, sóhajok jöttek ki, melyek között neve is ott volt.
Éreztem, ahogy nedvem folyik le, amit ő lenyalt. Majd ezzel a mozdulattal végig vezette nyelvét. Amit én torom szakadtából jövő hosszú nyögéssel ajándékoztam meg.
- Jiminh...Még! Ah..de jó...ah...
Kezét felvezette mellemre, óvatosan belemarkolt, majd visszahúzta. Hüvelyem körül körözgetett, végül ujjait nyomta tövig. Felsikoltottam és remegni kezdtem. Lassan mozgatta. Hajába kapaszkodtam, miközben nyelve egyre intenzívebben mozgott. Néha meg is remegtette, ami külön élvezetet adott.
Nedves ujjait kihúzta, majd végig húzta azokat combon.
Hangosan élveztem nevével, melynek hallatára elindult felfelé. Végig csókolta remegő testem, majd ajkamra tapadt. Átkaroltam nyakát, és ügyeskedve magam alá nyomtam.
- Tudod nem kell ezt tenned, ha nem akarod. - dúrt hajamba.
Tudtam mit akarok. Kényesztetni akarom őt.
Végig simítottam arcán, megcsókoltam, majd ebből indítva nyakán, kulccsontján, hasán és combjain csókoltam végig. Míg mellkasánál tartottam ajkaimmal, kezem megelőzött és testén végig simítva rá fogott becsületére. Amint leértem, óvatosan végig nyaltam rajta. Jól esően felsóhajtott. Megszívtam makkját, lassan csúsztattam beljebb.
- Óh istenem, Yoonih...Többet is jöhetnél hozzám. Ha ideges lennék, ez olyan jól esne.
- Tetszik?
- Istenien csinálod, baby...Csak ne hagyd abba, kérlek...
Picit gyorsítottam tempómon. Jól esett, hogy azt mondja tetszik neki, ahoz képest most csinálok életemben először ilyet.
Kezemmel megállás nélkül húzogattam bőrét, nyelvemmel körbe, fel-le jártam át tagját.
- Ah...- dúrt hajamba, majd rásegített gyorsabban. - Ugh ahhh!! Baby...! - lihegett, miután számba engedte fehér, édeskés nedvét.
Szintén visszaindultam ajkaihoz. Fenekemre fogott, majd abban a pillanatban maga alá gyűrt. Fejem mellett támaszkodott, lihegett ajkaimba. Felhúztam lábaimat. Nyakamba csókolt.
Férfiasságára fogott, majd párszor végighúzta nőiességemen.
- Biztosan készen állsz?
Elfogott ismét a félelem. Remegni kezdtem a kezei között.
- Ne..Nem tudom...
- Nyugodj meg. Oppa nem fog téged többet bántani. Ígérem, hogy jó lesz...- csókolt nyakamba.
Lassan mozogni kezdett, mire körbeimet hátába vájtam.
- Ígérem, mindjárt jobb lesz, baby...- csókolgatta nyakam. Nem nagyon mert mozogni, én még is inkább akartam.
Combomat simogatta, finoman csókolta mellkasam. Erősebbet lökött, minek hatására véresre karmoltam hátát.
Később már fordult a kocka én voltam felül. Jimin fenekemre fogott, és gyors tempót kezdett diktálni. Ekkor már tövig belém nyomta magát.
- Ahh Oppah!!
Az aktus vége felé járva, már sikítottam nevét.
- Jimin!! - élveztem el. - Ah...hah ah...- rogytam le rá. Hátamat simogatta. Nyugtatgatott. Majd felállt velem, és bevitt a fürdőszobába. Berakott fürdőkádába, és megmosdatott. Felöltöztetett. És haza vitt. Még mielőtt kiszálltam volna a kocsiból, gondolkodás nélkül egy forró csókot nyomtam ajkaira. - Köszönöm szépen, Mr.Park...
Ő csak elmosolyodott, megcsókolt újból, majd beküldött.
- Anya! Akkor elmentem megint! Már itt a taxim, sziasztok!
- De még is hová mész? Reggel van még.
- A tanácsadóhoz! - ült egy levakarhatatlan mosoly arcomra.
- Megint? Szombaton is?
- Igen, anya! Nagyon sokat segített nekem, míóta oda járok. Óh és, Min-éknél fogok aludni ma.
- Rendben kislányom, érezd jól magad! Aztán mond el mi történt! - integetett a ház ajtajából.
- Oké anya! Szia! - azzal elindult a kocsi. Persze nem mondtam igazat abban, hogy hol fogok aludni.
Illedelmesen bekopogtam, mire nyílt az ajtó és egy tökéletes pasi állt ott. Egy kék köntösben, és hatalmas mosollyal az arcán invitált be a házba.
- Jó reggelt! - csókoltam szájon.
- Neked is, kicsim. Most már korán reggel járkálsz hozzám? - markolt fenekembe, miközben a konyhában ügyeskedem a teámmal.
- Örülök Baby...- karolta át derekam, majd húzott közelebb. - Miért jöttél?
- A büntetésemért. Megint rossz voltam.
Kivette kezemből a bögrét, majd maga felé fordított. Felültetett a pultra és csókolt.
- Dagad valamim...segíthetnél...ha már ilyen rossz voltál, lehet el is fenekellek, mint az első alkalommal. - húzta le szoknyám alól bugyim. Majd bevezette combjaim közé ujjait és simogatta csiklóm.
- Hm...Jiminh...
- Neked még mindig Mr.Park vagyok baby...! - vette le köntösét. Teljes meztelen testét, már sokszor láttam, de mindig elképedek rajta.
- Óh, Mr.Park! Tegyen magáévá itt a pulton! - húzom közelebb magamhoz. - Most! Kérem...hogy dugjon meg...
- Sajnálom Ms.Ri, de máshogy ezt nem lehet megoldani. Ilyen csúnyán beszélni! Nem tanult maga semmit a külön óráimon? Büntetést érdemel...- rántott le a pultról, majd falhoz nyomva belém mélyítette tagját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése